Jaani a kerti tőrpe kap egy kápákat

 

Na te na. Szevasztok! Itt van né mingyá egy heete hagy víssza jőtem Dánémárkába. Na te és mongyam e’ nektek mi még történt a míkróbuszan, mivel mentem Pestre. Szóval, elíndult a míkróbusz az Autogárá Bétátó’…Aféle kícsi, Mercsédesz féleség. Kíszál a sófer. Nézi anyám. „Jaj te fiam, jaj. Ez még fiatal te”. Mondom, neki „Had el na, me’ lehet jól veezet”. Na és beűltem én is és elindult a Mercsédesz. Nem is mentünk sókat, és megál ot Hujédinben. Kiszál a sófer, átvesz vaalami kóletet. Mongya neki a másik rományul, hogy „Ai grija mă. O să-l ia ăla pe Piatra Craiului”. Góndolom, na te ki tudja mit még bízniszkedik ez is. Még csúbukol kis pénzt inét-onét, mer a szálár nem elég.

Menyünk, menyünk. Férehúz fenn a Piatra Craiuluinál, ot a bufét meget. Aszondja ez a pisti, hogy né 15 perc szűnet. Adig mennyünk a bufétba és együnk még valamit. Na várunk, várunk. Etelik fél óra. Mondom „te sófer, menyünk már ecce?” Mondja „igen te, csak né még nem jőt meg a másik.” Há mondom „te, neked a dógad, hogy minket Pestre vigyé, nem itt bízniszkedni.” Nem felelt má, me’ megjőt a másik. Átvete a kóletet, adot neki pár lejt és mentünk tóváb.

Lefele a Piatra Craiuluion szól a móbilja. Feveszi. „Áló te. Szevasz te…Hogy mit? Há’ dógazak te. Ma van kurszám nekem is Pestre…Igen? Melyik te? Az a kícsi kerti törpe? Jaani? …. Há’ anak mi még a baja te?….Hogy mi?…Há’ kínek mondta te?…Ej baszam a fülét te! Há’ mit beszél az bolondságakat?…Igen na, és tartózom neki 20 lejel. És mi a nagy szkófála? I-o murit mama vagy valami, hogy ke’ neki a pénz egybő.” Közbe kielőz még három négy autót a kanyarba’. „Mí te? Hogy emondta a szomszédaknak? … Há’ azt mé’ csínálta te? Attó’ a 20 lejtő lesz ő szegényeb te? …. Halod, mond meg neki te. De így, ahagy én mondom neked. Hogy ne még ádzsitálódjon ot nekem. Érti ő! Me’ halam én még a száját, és jur io, hogy akora kápákat adok a fejére, hogy őszemenyen még 10 centit, te. Hallod! Úgy mond meg nekije, hogy te kertitőrpe. Ne még, ahogy mondja a romány Nu mai căuta baiu cu lumânarea me’ megyek és adom a kápákat neki… Na úgy…Úgy mongyad meg nekije. Kis faszam kerti tőrpe keresi it a bajt 20 lejér”…Közbe’ látam a meletem ülő naccsága tágult pupillákal nézi, ahogyan ez vezet.

Na három és fél óra után elértük mi is a haatárt. Megál egy Peco-nál és átad még egy kóletet valakinek. Kérdi az „Cât să-ți dau mă?” – „Păi cât vrei” –mongya a sófer. Na kimenyünk a Peco-ból. Hátraszól. „A búletineket és pásáportokat, hogy agyam a rendőrnek.” Az átveszi, de szól, hogy ügyejünk me’ né, baleset van a maagyar ódalan.

Elérünk óda. Ál a maagyar pólicáj. Mongya né, mennyünk utána, me’ ot baleset vót. Na mi elindulunk utána, majd kivezetet valami kis aféle comunal útra. Ej aztán vótak ot gődrök. Na, de nem vót báj. Monta a sófer, hogy tudja ő az útat Debrecin fele. De nem ke’ bemenni Debrecinbe, me’ ott el ke’ térni egyfele. Úgy is vót.

Kőzbe hív apám. „Szerusz te. Há mere vagytak?”. „Há” mondam én „it né a bús nyavalyában, me’ vót nagy baleset a maagyarokná. Leehet elveszítem a reepülőt.” Meghalota a sófer. „Ne féjj te. Ismerem én az útat. Nem tartunk szűnetet Szónokná’ és megkókszolom jól a Mercsédeszt”

Aztán dăi tati, me’ megkókszolta és elértünk a Feerihegyre. Még vót 15 percem becsekkingólni. Na de megvót.

Nå bată-l norocu’ că iarăşi o trăbuit să iau trişunule

 

Aşê o fu norocu’ că şi azi o trăbuit să iau trişunule. Bată-l Sårele s-o bată, că ori nu vinye când trăbă ori pun ăia dye la RATUC nyişte autobuze care o şi fost cândva mijlåce dye transport, pe vrêmea lu’ Ceaşcă, dar amuia ni samănă mai mult cu nyişte cotyêţe.

Nå şi mă sui şi io pe trişunule şi mă pun frumos pă scaun. M-am uitat o ţâră să văd åmenyi dyin autobuz. Fu acåle o lêle cu o pungă dye zarzavaturi, un badye cu un clop dye paie precum şi o domnişåră cu vai, ferească-mă Dumnyezo da avea nyişte ţâţe acåle, dye vai şi amar dye capu’ meu. Nå da’ ce vroiam să zâc. Aşe… Şi se urcă controloru’, unu’ aşa mai slăbuţ săracu şi urâţel. Mă gândeam că n-o găti muierea acas’ sau n-o şi avut el o muiere bună care să-i gătyască. Şi vinye ăla şi la minye, se uită la bilet după care se duce la aşê o domnică mai plinuţă. Na zic ăia între ei, „Servus” şi „Servus”. Şi încêpe aia mai plinuţă. „Apăi, mă Costyele, io n-am bilet”. Se uită controloru’ ăla slăbuţ şi urâţel. Apare şi soţu’ muierii cu un coptyil aşe dye vreo 5 ani. Şi nå începe şi ăla, cu „Servus” şi „Servus”. Că nici ăla n-are bilet. Şi aşe încep să vorbească, că nå ce mai face Costeluţ, fiu’ controlorului şi vai că Dåmnye cât îi dye cald azi şi ui că se duce controloru’ şi nu-i amendyază. Şi se duce ăsta la un puştan dye vreo 14 ani, care săracu’ nici el n-o avut bilet, d-apăi ăla săracu’ n-a început cu „Servus” în sus şi în jos, şi îl cobåră pe ăsta săracu’ şi îi dă o amendă.

Între tyimp mă uit la ăia tri, plinuţa cu soţu’ şi coptyilu’. Ăia râd, soţu’ se scarpină frumos pe sub braţ după care îşi mângâie coptyilu’ pe faţă. Nå bată-l sårele. Io nu mai suport pe autobuzu’ ăsta şi am coborât aşê frumos cu clopu’ meu ăl fain şi mai binye m-am dus pe jos. Măcar afară nu puţea a slănyină…

 

Å – un „a” închis, forma ardelenească a diftongului „oa”

Ê – un „e” închis

Dy – sunetul „dj”

Ny – sunetul „ñ”

Ty – sunetul „tj”

 

Între Baciu şi Cluju’ pe trişunule, 23 August 2011

 

Kolozsvári román nyelvlecke nem kolozsváriaknak (4) – Ámintyirj gyintró troskolétă

Troskolétă? Na ámú lá csé mám gândit jó, când ám foloszit cuvântú esztá…Păj já sză vă zic jó. Troskolétá jé un nyizslok gyé tránszport. Nuj nics áutóbuz, nyics Romică (ágyică kámianyélé márká ROMAN)… Gyín păkáté nu máj vézj troskolétyé în zuá gyé ázj, dár cândva când jérám koptyil frumosz cu pletyé cu áşe csévá szé csirkulá între szátú bunicsilor şi Târnăvenj. Feri jérá soférú… Si damnyé férj dacă trebujá sză té ducsj lá târg cu troskolétá. Tyé szkuláj lá pátru diminyácá. Lá pátru zsumátyé îl ástyéptáj pé Feri sză vină. Si áşe máj trécsjá gyín timp…Trécsjá o oră. Aményii jéráu dézsá nyérvosj şi mă trimétjáu pé minyé szăl szkol pé Feri…

Mă ducsjám jó szub zsámú lú Feri şi sztrâgám…

–         Măăă Feri măă! Apăj szkalătyé mă Feri mă, că aményi szé duk lá târg!

–         Jajjj…Mă koptyilé mă. Lászămă sză dorm.

Si máj trécsjá gyín timp. Máj sztrigám odată.

–         Apăj măj Feri măj, szkalătyé odată mă, bátyătjár szarélé!

–         Binyé mă..Binyé… Dútyé si zâlé că vin în csincs minutyé…

Şi áşe kám pé lá csincs zsumátyé vénjá Feri cu troskolétá. Apăj damnyé férj gyé kurszá ásztá. Feri jérá gyézsá în întârzieré, gyécsj kokszá troskolétá ájá, nu glumă. Numáj că végyjáj cum szár băbucélé pé skáunyélé gyín lémn. Apăj sză nu máj vorbésty gyé práf si mizérijé. Jérá máj binyé cu usá gyészkisză, că măcár nu tyé szufokáj gyési îc inghécá kúrú…

şi áşe ázsundzsám lá târnăvenj kám pé lá septyé…Nyé ducsjám lá târg, jó sztrigám „Hájdác lá porodics, pjáré şi fuszájkă”, vingyám gyín márfă şi după-masa lá csincs nyé întorcsám.

…. Nyirosz gyé pork…Já ghicicj ungyé. Păj în troskolétă. Că ámú omú szé întorcsá gyé lá piácă. Bábélé máj luáú câtyé o găină, dár Feri Bătrânú ó luát un şoldán gyé csinzăcsj gyé kilé. Apăj damnyé jártăné dápăj kjár un pork în troskolétă. Apăj gujcá szarákú şoldán cât putyá. Şi áşe ám încsăput să vorbészk cu bágyjá Filon…

–         Apăj bágyjá Filané. Máj áj csévá în tyémnică?

–         Ajajaj koptyilé (bágyjá Filon jé máré goszpodár). Máj ám vró două vedré gyé zsinársz şi csinzăcs gyé vedré gyé zsin.

–         Na átuncsá sztáj binyé bágyjá Filané. Si vó fătát váká?

–         Je măj koptyilé. Ám gyézsá o zsicikă gyé trí lunyj.

…Si intré tyimp troskolétá mérzsá, soldánú gujcăjá si práfú intrá ungyé putyjá.

Kolozsvári román nyelvlecke nem kolozsváriaknak (3) – Ofu’ lu’ nyá Costică

Na mám întorsz…Ázj nyácá ká gyé obicséj mă duc cu tréjsunulé. Gyézsá szé szimcjá ájérú káld gyé váră kánikuláră.  Gyészigur nú numáj în stácijá gyé áutóbuz, dár máj álész în áutóbuz. Şi áşe vin lângă minyé doj bérbácj, áşe gyé o vârstă máj înaintată (zic jéj, jó zic că o şi ávut kám csinscsinj gyé ánj). Nászú méú nu dă greş şi szimtyé că acséstj domnj részpéktábilj or szé szpálă inkă în ligján or nó văzut apă gyé mult (Száu patyé szé szpală duminyéká, inaintyé sză szé ducă lá biszérékă )

–                     Na szervusz Petrică….- zicsé ăl cu kélijé máj máré

–                     Szervusz Costică. Apăi csé mai fácsj Costică?

–                     Jaj mă. Apăj uitătyé lá ăstyá gyé lá Éléktriká (o şi firmá ájá máré káré nyé dă lunyină). Ó szăpat trotuarú gyin fácá kászéj. Apăj dăó inkoló gyé trábă mă Petrică mă, că gyé o szăptămână sztáu fără lunyină (dár robinetú şi ápá totuşj meré, dár szé páré că nyá Costică nó foloszésté préá mult).

–                     Da măj Costică. Tată cárá ásztá meré gyé ráhát mă. Şi tyitikú ălá gyé Bokk nu fácsé nyinyiká lá Guvérn…Apăj csé sză máj ástyépcj gyé lá ăstyá gyé lá Éléktriká.

–                     Áj dréptátyé mă… Că pe vrémurj jérá áltfél. Şi cu Cséáusészkú, dár stiáj că áj un loc gyé muncă, un szálár (cu káré cumpăráj o félijé gyé tyită şi un zsumát gyé szálám pé lună, ádáog jó). În zuá gyé astăzj nu nyé máj dă nyimiká  sztátú.

–                     Da măhh….(Szuszpină gyin gréú nyá Petrică). Apăj noj csé sză máj fácsém? (márjá intrébáré) Új şi cu tinyéri ăstyá. Nu styiú mă, dá Dumnyézó styié csó sză fié gyin cárá ásztá cu ásztfél gyé tinyéri (E, patyé ca nyá Costică nu végyé că-s în szpátyélé luj. O şi bárbá mjá gyé vină şi patyé crédé că-s préot? Numáj că nu preá vézj popă în ádidási).

Între tyimp vinyé kontrolorú. Cséré abonámentyélé. O cigănkucă szé ducsé în spátyé şi komposztyáză în ultimú momént. Că lá noj áşe szé  fácsé…kontrolorú szé ujtă lá ábonáméntú méu. Szé védé că nuj plácsé sză vadă că álcii (adică jó şi încă kâcjvá nyí gyé sztudéncj) călătorészk pé grátisz, dár na, ámú jó csé szăj fák.

Na şi áşe ázsung kumvá şi jó în cséntrú cu gândú lá éxáményé şi patyé o szăj szkriú lu’ Mós Krăcsun szăj áducă lú nyá Costică un săpun şi o kádă şi patyé o mintyé máj bună, că szé páré că mintyá luj jé gyin vrémjá lú Csáskă.

Kolozsvári román nyelvlecke nem kolozsváriaknak (2) – Grájú târnăvján – kum szé număszk zárzáváturilé gyin zoná Târnávéj nyikucé.

Na jarăşi mám întors un tyikuc, numáj kă nám ápukát sză mă duc la ţáră. Da áşe ó fó norokú, că frátyélé méu ăl máré, Ionci, szá dusz lá bunămjá si a întâlnitó pé leltá Kornéliá, nyévásztá lú bágyjá Ilárjé. Áuzitám kă gyin pakáté ó murit leltá Szávászticá…

– (Frátyémjó): Damnyázsută lelé Kornélié. Na apăj csé máj fácsj?

– (Leltá Kornéliá): Jajjj mă Ionci mă. Ápăj nu tyó văzut uătyi méj gyé ánj gyé zilé. Păi jésty binyé lelkem?

– (Frátyémjó): Jee lelé Kornélié. Ámú ám vényit si jó lá bunicsj szăj duc la Kluzs că tyermină ăl máj nyik fácultátjá. Dumnyátá gyé ungyé ví?

– (Leltá Kornéliá): Jajj, ápaj kum á krészkut si alá nyikú… Uj mă lelkem, ám foszt si jó un tyik pe hotár, că ávém o dărábă gyé pământ ákoléá în Pétrivég (Áse szé numestyé lá noj o pártyé gyin hotár). Si ápăj szăptămâna trecută o pusz bágyjá Ilárjé csévá picsocsj, jară jó un tyikuc gyé fuszájkă…

– (Frátyémjó): Si ku zárzáváturile cum sztáj lelé?

– (Leltá Kornéliá): Binyé koptyilé. Gyésztul gyé binyé. O vinyit doi purdani gyé lá Gyuri şi apăj ó szăpát jéj grégyiná. Ápaj puszám un tyik gyé porodicsj, vinyété, fuszájkă şi csévá poprică în széră..

– (Frátyémjó): Ó, păj sztácj binyé lelé? Si apăi áţj máj pusz csévá pé hotár anú ăsztá?

– (Leltá Kornéliá): Păi drágú léli…Ujj că şi noj szântyém bătrâni şi cu beteşugurile esztjá gréú merém lá hotár. Dá ávém un tyik gyé kukuruz, o feldéră gyé ovăsz péntrú kál şi o ţâră gyé grâu pentru tyită….Já kopilé, szăcj gyá leltá Kornélié o plăcsintă cu íz…

–  (Frátyémjó): Jaj, mulţám fájn lelé, dá mă grăgyészk şi jó. Tră sză máj ázsung înapoj lá Kluzs.

– (Leltá Kornéliá): Na binyé lelkem. Sză ficj teférj.

–  (Frátyémjó): Damnyázsută lelé….

Ámú sză végyém csé inszámnă kuvintyélé esztjá.

–         hotár – câmp – határ

–         o dărábă – o bucată – egy darab

–         picsocsj – cartofi – krumplik, pityókák

–         fuszájkă – fasole – fuszulyka (paszuly)

–         grégyină – grădină – kert

–         porodicsj – roşii – paradicsomok

–         poprică – ardei – paprika

–         beteşuguri – maladii – betegségek

–         kukuruz – porumb – kukorica

–         o feldéră – o bucată – egy darab (föld)

–         o ţâră (un tyikuc) – un pic – egy kis

–         tyită – pâine – kenyér

–         íz – gem – íz

Kolozsvári román nyelvlecke nem kolozsváriaknak (1)

Remélem a „Székely nyelvlecke magyaroknak” szerkeztője nem fogja rossz néven venni ezt a kezdeményezést. Ha már az RMDSZ is a székely autonómiát fitogtatja évek óta és most már más magyarok is tudnak székelyül beszélni, mi lenne, ha megtanítanánk a nem kolozsvári magyarokat a kolozsvári románra. Egyszerű lesz. Három hónapja Bácsba költöztem, tehát a 31-esen minden reggel öröm hallani a telefon beszélgetéseket. Azonkívül néha-napján még nagyanyámékhoz is ellátogatok.  Ezért megpróbálok minél több efféle beszédet hitelesen előadni (előre elnézést a kolozsvári románul nem tudoktól).

Na áşe. Sză încsepém lékţiá nasztră gyé română gyin zoná Kluzsuluj. Ká gyé obicséj, şi în nyácá ácsestá a trăbuit sză vin în cséntru cu tréjşunúle. În timp csé încsérkám sză mă hodinészk şi jó un tyikuc, că áşe fácsé omú árgyélján, tipú gyé lângă minyé ó încséput să vorbjaszcă lá téléfon…

– Álóóóó!!…Apăi álóóó măăăăă!!! Na szervusz Gyorgyé…..(Szé páré kă prietyinú nosztrú a dát gyé áşe numitú Gyorgyé)…..Csé fák? Ágyikă jó? …Păj je pé ácsi nyí prin áutobuz şi jó. Merém cu frátémjó în csentrú szăj kumpărăm nyisté ádidásj. (Csél máj probábil csévá gyé lá ruşj) Jeee…Csé? Nu mă kă înkăj nyikuc frátémjó… Já pé akoléá. Kréd kă un trişnouă jár şi bun….Dá…Apăj je zimj tú Gyorgyé, ciáj pusz termopányélé eljá? (Párémiszé kă Gyorgyé ó şi lukrát în Szpániá)…Dá..óóó, na binyé mă Gyorgyé mă…păi ciám zisz jó că puj nyişté térmopányé şi un tyik gyé szkârc pé păretyé şi apăj noj ávjá tu problémé cu căldurá járná ásztá….şi apăi punécj mă şi o cséntrală ká lumjá şi tyáj szkosz. Dá….csé? Szăcj szkáda fákturá? Păi je mă…Bisztoş mă kă noj plătyi tu átâtá ká până ákumá. Ápropó..máj áj gregyiná ájá gyé zárzáváturj?….Dá?….na binyé. Apăj csévá picsocsj puj ánú esztá? ….Na binyé. Lász kă nyé întâlnim noj un tyikuc áse lá jarbă vergyé….Apăj binyé mă Istenemulé mă….păj kum mă kunosty mă? Păj je zajá mă. Mám lăsat gyé beutură. (Kám gréu gyé krézut, om árgyélján fără béutură). Lász kă jérá o vremé când mă îmbătám, dá amú mjó dát nyévásztá csévá fiolă gyin ájá, şi nám béut gyé un án întreg. Jeee….păj ámú csévá szuk mă, dá kám atâta…. Na binyé mă Gyorgyé mă. Ámú té lász că nu máj ám nics jó minutyé. Jeee…Kum sză nu…Mâinyé pé gyálú gyin szpátélé kászéj….Na szervusz şi pupó şi pé nyévásztătá…

Şi ámú, áşe szé întâmplă în fijékáré diminyácă…Mâinyé patyé moj ducsé lá bunicsj, că termin şi jó fákultátjá şi oj vorbi un tyik cu leltá Szávászticá şi bágyjá Ilárjé, kă gyé mult nu jám máj văszt. Ámú tră sză mă duc şi jó lá kulkáré.