Mért kéne a románok történelmét románul tanulni….

 

Nézegetem a magyar sajtóban, hogy milyen visszhangokat váltott ki az egész tanügyi reform tőrvény körüli cécó…Egy dolgot azonban nem értek. Mi a gond azzal, ha a kölyök 4-ik, 8-ik és 12-ik osztály végén Románia földrajzát és történelmét románul tanulja? Ez a heti 35-4O órából, heti plusz két órát jelent, 3 év leforgása alatt…

Valljuk be, az erdélyi magyarok nagy része mekeg románul. Jut eszembe, talán két évvel ezelőtt, valami történt a Matyi szobor környékén. Amikor a román riporternő megkérdezte egyik magyar résztvevőt, hogy na mégis „Spuneţi-mi vă rog. Ce se întâmplă aici?” (Mondja kérem, mégis mi történik itt?) és az illető nagy nehezen kimotyogta, hogy „Pőj ám vénít sző szúszciném omú nosztrú dé pé kál” (Tehát eljöttünk, hogy kitartsunk a lovas emberünk mellett). Pofámról sült le a bőr, habár a tévében láttam az alakot.

A rossz román nyelvtudásnak több oka van. A helyzet más ha az illető magyar többségi, vagy kisebbségi helyzetben nő fel és sokan a román nyelv anyanyelvi szinten való tanítását hibáztatják. Ez utóbbiban sem látok sok logikát, hisz amikor angolul kellett felső oktatási szinten tanuljak, a frász sem kérdezte, hogy nem-e lesz bajom anyanyelvi angolosokkal együtt tanulni. Ezt meg lehetne úgy oldani, hogy elemiben a gyereknek a románt második nyelvként oktassák, de a kamasz kölyök a Ion-t azért márt Ion-ként kell elolvassa és igenis anyanyelvi szintű románokkal kell megállja a sarat. A kezdet nehéz, de azután ideje lenne iparkodni.

12 osztályt végeztem magyarul (románul Románia történelmét és földrajzát), 3 év egyetemet románul jártam és 3 év egyetemet angolul járok. És ez nekem eddig csakis a hasznomra és előnyömre vált. És igenis nyelveket kell beszélni, nyelveket kell tudni, ha versenyképesek akarunk lenni bel- és külföldön. Elég gondot jelent számomra, hogy 23 éves fejjel kell kínlódjak német, francia és holland tanulással, mert errefele senki sem beszéli a „native” nyelveimet. Az angol már nem elég. Nem akarom, hogy a 23 éves otthon maradott fölébredjen, hogy „ej bezzeg, be jó lenne most románul tudni”.

Az ország hivatalos nyelve még egyelőre, tudtom szerint, román. Ha otthon akarunk versenyképesek lenni, akkor igenis ezt a nyelvet kell beszélni (majdnem) anyanyelvi szinten. Ez úgy gazdaságilag, mint politikailag csakis előnyünkre válik és ne feledjük, hogy egy embert, népet csakis anyanyelvén lehet igazán megismerni. És még nagyon nem ismerjük egymást. Románia történelmének értelmét magyarul pedig nem látom. Képzeljük el a következő jelenetet…Iancu és Jankó találkoznak a kocsmában. Iancu elkezd Jankónak a románok „nemes” történelméről beszélni. Erre Jankó nagy csodálkozva megkérdezi….”De ki is az a Burebista, Decebal és Avram Iancu?”. Iancu nagyot néz majd Jankónak is leesik a tantusz. Ja persze, hát Boros Pista, Decse Laci és Árva Jankó. Mi is tanultunk róluk.

Komolyabbra váltva a szót. Nyelveket szükséges és kell beszélni. Főleg egy kisebbségnek, amelyik érdekeit próbálja megvédeni. A többségtől nem kell elzárkózni, hanem ki kell használni az alkalmat, hogy a magyar ügyféllel magyarul, a románnal pedig románul tudunk értekezni. Amúgy is nehéz sok magyar többségű gyereknek románul megtanulni (nagyon is jól tudom, hogy egy nyelvet gyerekkorban az utcán, vagy beszélve lehet igazán megtanulni és nem könyvekből) és a románul tartandó órák csökkentését nem látom megfelelő megoldásnak.

Hamburg, 2010 Nov 23

5 responses to “Mért kéne a románok történelmét románul tanulni….

  1. Jaja, tok hulyek akik kezdo szinten kezdik a nyelvet tanulni es nem egybol akademiai szinten beszelik.🙂

    Itt inkabb a romanok abbeni felelmerol van szo, hogy ha magyarul tanitjak romania tortenelmet es a roman foldrajzot akkor magyar anyanyelvuek fogjak tanitani azt – tehat “azt tanitanak majd amit akarnak” es senki nem tudja ellenorzni.

    Tovabba Matyas kiraly nem lesz tobbet a “tozsgyokeres roman” Matei Corvin, Hunyadi Janos nem lesz “Iancu de Hunedoara”… Kolozsvar pedig nem lesz Cluj Napoca a tankonyvekben es igy tovabb.

    Feltik a sok gonddal felepitett kis magyarellenessegre es torzitasokra, ferditesekre alapozo tortenelmuket.

  2. Tehat a tortenelemkonyv nem lehetne tovabba magyarul egy “Mein Kampf” konyv mintajara irt magyarellenes neonaci propaganda anyag.

  3. Szerintem alapból rossz premisszából indulsz ki, mégpedig, hogy a románok történelmét (sic!) és Románia földrajzát nyelvtanulási eszközként kellene felfogja a tanár, szülő és diák. Egyszerűen arról van szó, hogy román állampolgárként jogunk kellene legyen anyanyelvünkön megismerni hazánkat(!), ahogy a matematikát vagy a filozófiát. Arról szó sincs, hogy ne sajátítsuk el a hivatalos, román földrajzi és történelmi neveket, hiszen ezek kötelezően románul is megjelennének a magyar megfelelő mellett, ha van ilyen. A földrajz- és történelemóra hadd ne legyen nyelvóra, csak ha vki úgy dönt, hogy románul folytatja tanulmányait, és miért is ne lenne választható a tannyelv, akárcsak a sofőrvizsga esetében? Ezt sokkal élhetőbb megoldásnak tartom, mint bármely tannyelv kötelezését.
    Ami az angol nyelvtudási követelményt illeti, helytelen a hasonlatod, hiszen az angolt nem anyanyelvi szinten kellett tanuld V. és bizonyítsd VIII. osztályban, hanem fokozatosan, és így jutottál el a felső szintre. Másrészt, megintcsak választás kérdése volt, és nem kötelezettség, hogy a tartsd a szintet az angol anyanyelvűekkel. Azzal egyetértek, hogy érettségiig valóban el kell érni a “Ion” szintet, és hogy az idegen nyelvekhez hasonlóan kellene oktatni a románt egészen VIII. osztályig. Neked az vált igazán előnyödre, hogy eleve román többségű városba születtél, tehát attól, hogy magyar iskolába jártál 12 évet még nem azt jelenti, hogy egy szinten állsz román nyelvből a székely gyerekkel, aki csak 19 éves korára csöppen ugyanabba a városba, és természetes reakcióként keresi a menekvést sajátjaihoz, sikeresen elszigetelve magát a valóságtól (lsd. diákszövetségek, magyar szakok, magyar kocsmák, stb.).
    Ismétlem, hogy tapasztalataim és a jelenlegi oktatási felállás sem azt sugallja, hogy a román nyelven tartott órák bármennyire is hozzájárulnának a nyelvtanuláshoz, ha erre a román nyelv és irodalom óra is képtelen, azaz hiányzik az alap. Vmi teljesen mást érnek el ezzel, mégpedig azt, hogy a gyerek még idegenebbnek érzi népét (nem nemzetét), hazáját és a “másik” nyelvét.
    A tudományosság kedvéért idéznék a szakdolgozatomból:
    “Az oktatási alaptörvény 120. c. 4. bekezdésének megfelelően újonnan bevezették ugyan a tanrendbe a nemzeti kisebbségek történelmét, de ennek tartalmát nem illesztették bele a főtantárgyba (Románok történelme), ahogy azt a 3. bekezdés előírja, hanem választható tantárgy lett. A főtantárgyban a nemzeti kisebbségekről alig esik szó vagy negatív sztereotípiákat tart fenn.”
    A kölcsönös megismerés jegyében “az oktatásügyben promoválni kell az interkulturális és kölcsönösen toleráns párbeszédet egy jobb együttműködés érdekében. Ennek egyik módozata a nemzeti kisebbségek kultúrájának, történelmének és nyelvének bemutatása, illetve népszerűsítése a többség közt.”
    Végül, “fölöslegesnek és alaptalannak tartjuk ezen tantárgyak „nemzetivé” titulálását és a román tannyelv kizárólagosságát. Indoklásul szolgál az esélyegyenlőtlenség veszélye, valamint a történelem és földrajz mint meghatározó etnikai jegyek kisajátítása, azok megosztása helyett.”

  4. húha, nem hiszem, hogy rajtad kívül bárki is végig fogja olvasni az előbbi kommentet..

  5. @ reccsman🙂

    hát valójában jó hosszúra sikeredett…A hazánkat pedig amúgy is megismertük (az erdélyi részét) magyar történelem órán, hisz ilyen tantárgyunk is volt. Az angollal igazad van, de a cikkben hangoztattam, hogy elemiben a gyerek másod nyelvként kéne tanulja a románt, de tanulmányai vége fele már igenis meg kell állja a sarat a román anyanyelvűekkel!!! Nem arról van szó, hogy ki fog magyarul vagy románul tanulni felsőoktatás alatt, hanem, hogy nyeljük már le egyszer a tényt, hogy Romániában élünk és ha már megvan a lehetőségünk, hogy magyarul tanulhassunk, akkor annyit mi is megtehetünk, hogy megtanuljuk a többség nyelvét. Minden történelmi frusztrációt félretéve, érdekes módon amikor külföldre költözünk, megtanuljuk folyékonyan az angolt, németet vagy az ország nyelvét, ahol élünk, történelmével és földrajzával együtt, de otthon húzzuk az orrunkat. Nem látok semmi gondot abban, hogy a gyerek Mihai Viteazuként tanulja meg az alak nevét. Mátyás király és Hunyadi esetében, pedig ott a magyar történelem óra, hogy korrigálja

    @Aha…Nem hülye senki sem, aki kezdő szinten tanulja a románt. A propaganda román történelem könyvekkel egyet értek, de azt nem veszed számba, hogy a magyar verzió hiteles fordítása lesz a románnak. Tehát tökmin1, hogy a gyereknek a “propagandista” történelmet románul vagy magyarul tanítjuk, hisz a magyar verzió tükör fordítása kell legyen a román könyvnek. ÉS persze elemiben a gyerek Románia földrajzát és történelmét magyarul kéne tanulja, pont, mint ahogy jobb lenne, ha a románt is az első négy évben második nyelvként tanulná. De 12 év iskola után, 18 éves fejjel már megtud bírkózni egy heti román történelem órával. Addigra már kéne tudja, hogy fele mese és kellő képpen kéne románul beszéljen.
    Érdekesnek tartom, hogy sokan iskola alatt megtanulnak folyékonyan angolul, németül és még a történelmüket is, és tudják, hogy ki volt Henry the 8th (és nem nyolcadik Henrik), de a románjuk döcög és felháborodást okoz, hogy Stefan cel Maret nevén kell ismerni és nem Nagy Istvánként, vagy István vajdaként.

Leave a Reply

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out / Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out / Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out / Change )

Google+ photo

You are commenting using your Google+ account. Log Out / Change )

Connecting to %s