Vonati gondolatok

00.41 perc és még mindig a vonaton utazom hazafele. Roermondot hagytam el és Sittard fele közeledek. Még kb. fél óra és Maastrichtban vagyok. Az eddigi nehéz péntekeim még nehezebbé váltak. Reggel fél kilenckor szemináriumon kell forgassam agytekervényeimet, 1O.56-kor már a vonatot kell elkapjam Utrecht fele, fél kettőkor kezdem a melót és este fél tizenegykor végzem.

A több hónapig húzódó gondok javarésze megoldódott. A héten Zummal találkoztam és kissé bejártam vele Utrechtet. Holnap már Brüsszelben kell kávézzak Rossanaval, hisz pár napig ott tartózkodik. Érzem az elmúlt Isten tudja hány év fáradalmait- Egyszerűen kimerültem, de nem panaszkodom. Kezdek egyre jobban a holland társadalom részévé válni és néha félek ettől a gondolattól. Semmi sem zavar, nem idegeskedem igazán, kis jegyzőkönyvecském mindig nálam, amibe lejegyzem a különböző dátumokat, teendő valókat. Zum látogatása alatt vettem észre, hogy mennyit változtam hisz otthon normálisnak tünő dolgok már nem azok számomra…Nehéz hetem volt. Most már hétfőn is kell melózzak. Kell fedezzem a költségeket- Az egyetemre is irtó sok az anyag, a Jessup versenyre már kell írjuk a Memorial-okat és Januárban csakis a szóbeli részére összpontosítunk. Június vége óta már eltelt pár hónap. Már a harmadik lakásomon tartózkodom, de ez már végleges. Mesteri cserém sikerrel végződött. Nem tudom még mire lesz pénzem és hol leszek másodévben- Igenis két éves lesz a mesteri és 1 vagy 2 másik testvér egyetemen kell majd töltsem másod évemet. Dél Afrika és Chile az első két választás, de majd meglátjuk, még hogyan alakulnak a dolgok. Januárig már le kell adjam a papírokat. Januártól kezdődnek a francia kurzusaim is, Február elején a verseny holland szakaszára kerül sor. Majd meglátom ha idén is eljutok Washingtonba vagy nem….Mindez jól hangzik, mind e-mellett sok munka, erőfeszítés és tervezés. Érzem jól, hogy ez az évem nem az utrechti év. Már alig-alig vetődök egy-egy bulira. Megkomolyodtam, sok a teendő valóm és félek, hogy kezdek betokosodni.

Lefoglaltam a repülőjegyem is hazafele. Brüsszelből repülők Pestre és onnan elvesz a nagy bratyó. Honvágyam van. Nem titkolom, hisz nem volt könnyű félévem és igazán érzem, hogy haza kell menjek. Sovány két hetet fogok otthon ülni, de most érzem, hogy hiányzik az otthon. De legalább felkészít majd a második félévemre. Ki tudja ha lejutok a déli féltekébe, onnan, még hogyan fogok visszakerülni. Sok a terv, afrikai túrák, Andok megmászása meg hasonlók forognak most a fejemben, de érzem, hogy kell az otthon most. Kell Kolozsávr, kell Dányán, kell a család, kellenek a barátok, az otthoni légkör, a por, a zsúfolt gödrös utak, az anyjapicsázó taxi sofőr. Még egy jó 5, 6 hét és otthon leszek kissé. Majd meglátom az Új Évet milyen erővel kezdem. Lehetőleg frissebben, mint most.

Kis beszámolónak szántam ezt az irkát, azoknak főleg, akikkel régóta nem beszéltem és netán kérdezősködnek merre kóborlok mostanában.

 

Roermond-Sittard között – 2009, nov.14

Advertisements

Leave a Reply

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out / Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out / Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out / Change )

Google+ photo

You are commenting using your Google+ account. Log Out / Change )

Connecting to %s