Krízis más szemszögből…

A reggeli (néha déli, amikor estig dolgozok) rutinomat próbálom betartani minden nap. Zuhany, fogmosás, evés, öltözködés és a napi sajtó. Most a napi sajtó olvasása nem egyszerre megy végbe. Az otthoni híreket elolvasom magyarul és románul is, Szabadság, Ziua de Cluj, Hotnews meg efféle on-line napilapokról. Az itteni újságot pedig a munkahelyen veszem kezembe, a kávé szünetben. Az Utrechtse Nieuwsblaad.

Bármilyen újságban a fő témák a politika, gazdaság, napi események, sport, időjárás és stb. Most újságtól függ, hogy mire mekkora hangsúlyt fektetnek. Ma például a Ziua de Cluj napilap cikkeinek majdnem fele a krízisről szólt, ilyen címekkel, mint: Olasz cégek miatt buknak meg román cégek, A krízis miatt új vonatjáratot függesztettek fel, A jogászok adalékait próbálják újból levágni, A Boc kormány inkompetens a krízis időszakban. Mindenki tudja, hogy a még új, alakulóban és fejlődőben lévő gazdaságokat sokkal jobban sújtotta a gazdasági válság, de azért egy normális szerkesztőség egy bizonyos egyensúlyt kéne találjon egy napilap kiadásában. És ez vonatkozik a média más ágazataira is.

Igen, tudjuk. Romániát eléggé keményen érintette a krízis. A GDP most esett le először 7 év után. Vállalatok buknak meg. Nincs elég ilyen, meg olyan pénz. De egy már úgyis pesszimista népet, minek kell ennyi negatív információval bombázni? Igenis emberek vesztik el munkahelyeiket, vállalatok buknak meg, de nem minden áldott nap kell ezt fitogtatni. Szellemileg agyonütnek egy társadalmat. ÉS sajnos csak ezt látni a médiában, hogy semmi sem működik jól odahaza. Nem vagyok a sajtószabadság ellen, de a sajtó maga is egy bizonyos egyensúlyt kéne teremtsen a társadalomban. Ezt most nem látom. A ma reggeli hírek is már letörtek. Semmi sem jó! Ez Románia! Ez a krízis! Meg hasonló érzelmekkel kezdem a napomat.

Most hasonlatot kell teremtsek más országokkal is. Egyik izlandi kollégám írja, hogy, amint tudjuk Izland teljes banki csődben hever és az EU csatlakozásról beszélnek. Egy másik oxfordi kolléganőm szerint az Oxford bevásárló utcái csődöt mondtak. Hollandiában? Nem tudom hogyan kezeli az itteni kormány és rendszer, de eddig jól. Megkérdem a főnökömet: Peter. Nálatok mennyire érződik a krízis? – Nem mondhatom, hogy nem érződik. De a mi üzletünk ott veszi észre, hogy többen vásárolnak nálunk, mivel már nem esznek olyan sokan éttermekben. Az emberek már nem esznek heti 4-szer kint, hanem csak heti 2-szer….Hú. Hát ez nem néz ki épp krízisnek. Veszem a napi újságot. A fő címek: Embert gázoltak el XYZ utcában, A Tour de France Y. szakaszát Pistike nyerte meg, A Burkina Fasoi törzsfőnök angolul tanul, Az idő ilyen és olyan lesz….De nem igazán találok semmit a krízisről. Megnézem a bankszámlámat. Közben a bank internetes oldalán egy kis felirat, hogy Krízis időben is lehet jól üdülni. Válassza a mi csomagunkat. Csak 13OO euró a családnak….Hmm, nem is rossz…

Hollandiát is megütötte a krízis. Ne feledjük, hogy a kormány kb.15 milliárd eurót pumpált az ING fenntartásába. A gazdasági rendszere sokkal stabilabb, mint a Romániáé. De azért a média nem egy szenzáció hajhászó, pánikkeltő masina. Ha már úgy sem mennek jól a dolgok, akkor legalább ne erről beszéljünk minden áldott nap. Eddig egy hollanddal sem beszéltem a krízisről, kivéve a főnökömet. Az utcán mindenki mosolyog. Kávészünetben is másról beszélünk, és nem lehet mondani, hogy egy üzleti munkás annyira sokat keres, főleg egy ennyire drága országban és nagyszámú családdal. Neki sincs könnyű dolga, de azért minden másról beszél a kávé szünetben. Csak gazdaságról és politikáról nem. Mi azt is tudjuk, hogy aznap mit evett Basescu és mit pisilt Boc.

A média a negyedik hatalom egyesek szerint. A keleti országokban szerintem már fellépett egy pozíciót. A média szablya meg a társadalmi feelinget és sajnos azt látom, hogy egy szenzáció hajhászó, minden Pistinek és Palinak szegény sorsát bemutató médiával küszködünk. Külföldi hírek sehol. Azok is csak akkor, amikor tragédiáról szólnak. Kultúra, más országok és civilizációk sehol. Inkább az utolsó oldalon nagycsöcsű ribancok. ÉS persze minden újságíróit vagy más szakot elvégző író, vagy vélemény kifejtő tud világgazdaságot, jártas a makrogazdaság és politika bonyolult világában és elmondja, nagy fájdalmát, hogy igenis nagy a krízis és mi szenvedünk…A gond, hogy a nép ezt el is hiszi a legtöbbször. (Ne gondoljátok, hogy a sertés influenzával másképp állunk. El is felejtettem, hogy létezik)

Advertisements

Leave a Reply

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out / Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out / Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out / Change )

Google+ photo

You are commenting using your Google+ account. Log Out / Change )

Connecting to %s