Cigány, Ţigan, Gitan, Gitanos, Gipsy, Zigeuner, Chingene, Ciganos, Mustalaiset, Tzigani, Zigenare, Циганин, Cikánka, Τσιγγάνος, Zingaro, Sigøyner, Циганка, Ciganka

Európa legtöbb és legfőbb nyelvein így hallszik egy és ugyanazon szó. Cigány…sokak számára pejoratív értékű mások szerint pedig ez a helyes meghatározás és nem roma.

Ez eleven egy tabu téma, amibe sajnos senki sem mer igazán belevágni. Belevágni úgy, hogy a lehető legobjektívebben kezeljék. A médiában, valljuk be, nem a legjobb imidzs tárul elénk. Eleven egy olyan téma, amit nem lehet pár sorban, pár nap alatt, még évek alatt sem letárgyalni. De egy olyan téma amelyik közösen érint mindannyiunkat, hisz egy országban élünk és valahol el kell kezdeni a beszélgetést.

Nekem is nehéz objektíven kezelni ezt a témát, hisz személyes eseteim nagyon is szubjektív véleményt támasztanának alá. Valószínűleg sokan felháborodnak mindkét oldalról, de legyen ez a poszt egy afféle beszélgetés, tárgyalás a két fél között.

Pro és kontra vélemény elég van. Igen mert lopnak….Igen, de amióta Európába tettük lábunkat mindenki csak üldözött minket…Igen de nem szeretnek dolgozni…Adj először valami munkahelyet….Tehát millió egy véleményt hallottam már életemben és igenis érdekel a téma. Mert nem egy elszállt politikus vagyok, hanem olyan ember aki igenis a mindennapi életet éli és, aki igenis látott már életében cigányt, hallgatott cigány zenét, evett cigánnyal egy asztalnál, bulizott cigánnyal és táncolta táncaikat. Érdekel ez a téma, mert mindenki el van foglalva a szegény emós gyerekekkel, a gazdasági krízissel, Bokkal (Boc) vagy Böszészkúval (Băsescu), a magyarok sorvadásával vagy a románok külföldi imidzsével. De még nem látok senkit sem, aki nyilvánosan beszélni mer erről a témáról. ÉS úgy hiszem, hogy most már nemcsak mi, hanem más európai polgárok is fel kéne emeljék kissé szemhéjaikat. Tehát tegyünk félre minden történelmi, személyes és egyéb más sérelmeket. Felejtsünk el egy percre történelmet, szokásokat, jó vagy rossz tetteket és magát a nevet is. Tessék kérem szépen egy egyszerű társadalmi példa, ami minden szférát érint: gazdaság, egészségügy, oktatás, jog stb.

Itt a példa kedves kormányfők, miniszterek és egyszerű polgárok.

X országban él több százezer ember, az Y kisebbségből. Az Y kisebbség nagy része a társadalmi ranglétra legalján van már hosszú évek óta. Javarészük munkanélküli, írástudatlan és középkori körülmények között él.

Y kisebbség identitás kérdése rendkívül bonyolult, hisz egyesek másnak vallják magukat, mások szégyenlik fölvállalni identitásukat a társadalmi megbélyegzés miatt, úgyszintén mások pedig nyilvánosan elismerik, hogy az Y kisebbség tagjai. Közös nyelvük is sajnos sok esetben nem létezik, hisz nincs írott formába foglalva. Nyelvjárások sokasága vagy a többség nyelve az anyanyelvűk.

A társadalom javarésze legjobban kitoloncolná őket, az apróbb fokú bűnözés pedig magasabb arányban található az Y kisebbség soraiban. Y kisebbség gyermekei is egyazon X ország állampolgárai, ugyanazon törvényeknek vannak alávetve.

Kérdés: Hogyan lehet az Y kisebbség helyzetén javítani úgy, hogy a társadalom szerves részét képezzék?

(Nem érdekelnek a filozofikus dumák, meg hasonlók. Konkrét válaszokat akarok. És ne amolyan válasz legyen, hogy elvenni a kicsiket a szülőktől és intézményekbe dobni, mert a Norvégok már kipróbálták és nem sikeres. És nem a középkorban élünk.)

Advertisements

Leave a Reply

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out / Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out / Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out / Change )

Google+ photo

You are commenting using your Google+ account. Log Out / Change )

Connecting to %s