Elkésett kis történet – Március 8

narcisz4.jpg

Hűvös szellő mozdítja meg a sötétítőt. Reggel van már. Pontosabban már déltáj körül jár az óra… A konyhában még senki. Egyesek még alszanak, mások már valahol Amszterdam fele tartanak. Valami különös van a mai napban…Mi is lehet? A szürke felhőtömeget még csak most kezdi szétoszlatni egy pár eltévedt napsugár… A konyhai asztalon néhány elszórt morzsa félénken várja a közeledő nedves szivacsot. Két koszos tányér is a megmentő csapvíz fele tekint. Valami mégis hiányzik az asztalról…Körülnézek és a naptáron akad meg a szemem. Március 8!!! Húú, épp, hogy ki nem ment az eszemből. Hát persze! Egy virág sincs az asztalon. Fölsőmet elfelejtve a bentlakás mellett fekvő kert fele szaladok. A fű virítóan zöldül és a kis drót kerítés mellett egy pár szál sárga nárcisz őrködik az ibolyák fölött. Majd biztos megörülnek neki a lányok – mondom magamban és máris készültem, hogy leszakítsam őket. Egy ibolya, egy nárcisz, még egy nárcisz….Megállj!!! – töri meg a csendet egy dobhártyát fölhasító hang. Fejemet fölemelve a kert sarkába tekintek. A bejárat mellett feküdt Amazon termetű Marijke (kb. 6O felé tartó holland asszonyság), kezében félelmetes cigarettáját fogva. Szemeim élesebbé válnak, orrcimpáim kitágulnak és szerencsétlen dobhártyám fölkészül a következő hanghullámra. Mellkasa megmozdul. Tüdei mohon és hirtelen szívják magukba a hűvös tavaszi levegőt. Ajkai szétnyílnak. Szemei megmerevednek és érc hangjával ismét fölhasítja a tavaszi kert nyugodt életét. Mért tépted le a virágokat? – hallom, amint sikító moraja eléri fülemet. Az agytekervények hirtelen mozgásba kezdenek, mellkasom kitágul, szám megmozdul. .Mert március 8-a és nők napja. Lehet valaki örülni fog ennek a pár virágnak! A düh áramlott a Mevrouw szeméből és ismét fülsüketítő torka özönlötte el a kert csendjét. Nem érdekel, hogy március 8-a, meg, hogy nők napja!!! Balkezem szorosan megmarkolja a pár szál virágot, tüdeim felkészülnek az újabb levegővételre, hangszálaim kitágulnak és enyhe mosollyal válaszolok Ejsze magának nem tetszik ha virágot kap valakitől?! A kert elhalkul, a fűszálon szundító harmatcsepp is figyelni kezd, a fal melletti tücsök is félbeszakítja muzsikáját. Mindenki a választ várja. Nem!!! – áramlott végig amazon harcosunk felelete. Arcomat elkapja a mosoly. Szentséges Szűz Anyám – mondom magamban – ki tudja ennek is mi a baja? Virágaimat elveszem, még egy utolsó ibolyát letépek és a másik bejárat fele haladok. Lehet megsértettem Mevrouw egyenlőség érzetét? Ő tudja…A konyha ajtaját kinyitom. Egy pohár víz kerül az asztal közepére, amelyben a két ibolya és három nárcisz virgoncan föléled….És volt, aki örüljön nekik J

Utrecht 2008 március 11

 

Leave a Reply

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out / Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out / Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out / Change )

Google+ photo

You are commenting using your Google+ account. Log Out / Change )

Connecting to %s