Egy két szó a munkások szabad mozgásáról.

Már maholnap közhellyé vált, hogy az európai közösségek egyik alap elvei közé tartózik a tőke, szolgáltatások és munkások szabad mozgása a közösségek országaiban. Ezt senki sem vitatja hisz erre épül az egész európai gazdasági rendszer, ezt nagyon is szépen megfogalmazták annak idején ’57-ben az “örök városban”. Szép, nemes, fenséges és magasztos gondolat (és egyéb más licista magyarórán tanult barokkot jellemző kifejezéseket is lehet használni)… Nos megunván az európai munkajogot gondoltam egyet és fellapoztam a Római Szerződést, hogy lám mit is mond. Nos a 39-ik cikk első bekezdése (most elnézést, de az angol szövegből fordítok) a következőre ösztönzi a tagállamokat: „A Közösségen belül a munkások szabad mozgása biztosított”. Nem újdonság, tetszik is a gondolat. ÉS a harmadik bekezdésben az is lehangzik, hogy a fenti jogot csak akkor lehet visszafogni, ha azt a közbiztonság, közegészség vagy közérdek úgy kívánja. Tehát nem igazán lehet ezt az alapvető jogot (right) vagy mondjam úgy szabadalmat (freedom) visszafogni.

Most, hogy tisztában vagyunk a számunkra hasznos törvényes előírásokkal folytassuk tovább az elemzést… A csóró romániai egyetemista megérkezik Hollandia területére, az egyetemétől havi 3OO eurót kap, hogy fedezze költségeit, de mivel még a bérét sem fedezi és az otthoni megtakarított pénz is hamar elfogyott tisztában áll a dolgokkal. Dolgozni kell!! Semmi gond hiszen az EU tagjai vagyunk, valami kis sziri-szari munka neki is kerül. Miután a fél skalpját kitépi és lenyugszik, hogy hát ilyen az itteni rendszer elkezdi a hosszadalmas papírmunkát. Ilyen engedély, amolyan papír, nagyanyám nyilatkozata, hogy nem tökölödöm az országban és az ember egy visszatérő motívumba ütközik. Afféle light motívum. Az aranyos (kissé bugyuta) hölgy valamelyik intézmény irodájában elmeséli az illetőnek az eljárást, az illető elmondja, hogy EU-s tagállamból való. Az aranyos hölgyike előveszi a papíros csomót, majd amikor az állampolgárságot kitölti az ember megnéz jól és megszólal…..Ja, elnézést. Úgy tudom Románia nem tagja az EU-nak. Húúú, na szent szűzanyám, akkor szegény Basescu otthon mit ünnepelt ezelőtt egy éve? Miután az ember meggyőzi a hivatalnokot, hogy igenis az ország tagja az EU-nak elkezdődik a szürke zóna (welcome to the twilight zone)… Még pár hét eltelik, azután kisilabizáljuk, hogy valójában is milyen papírok kellenek és rájössz, hogy egy pár papírral több, mint a német atyafinak. Ja elnézést, neki még papírok sem kellenek. Eltelik egy, két, három és a negyedik hónap végén felébredsz egy munkaengedéllyel, na de persze egy kikötéssel, hogy mivel romániai egyetemista vagy heti 1O óránál többet nem dolgozhatsz. Érdekes, munka nem minden héten kerül és épp annyi pénzt tudsz összekaparintani, hogy a havi kajádat és egy olcsó utat valahova kifizessél. Mi az, hogy hazamegyek majd az öt éves Opellel.

A történetet még kissé fokozzuk. A német Hanzinak valószínűleg nincs szűksége munkára, hiszen van elég pénz a hitelkártyán és még félévig tartó papírmunka sem vár rá, hiszen szabadon mozog az EU-s előírások szerint. Most az én négy hónapomat összevetem azzal az időtartammal ami szükséges egy politikai menekültnek, hogy lakáshoz és munkához jusson és valószínűleg (majdnem biztosan) az utóbbi előbb fog dolgozni mint én. Tehát két választásom van: a) egyszerűen elfogadom a helyzetem úgy, ahogy van, b) vagy netán azt hazudom, hogy Basescu hadai megszállták a ’ kincses Kolozsvárt én meg a Dunán kellett felússzak egy papundekli ajtón és a Rotterdámi kikötőbe sodort a Rajna vize. Tehát a második opció kissé túlzottnak tűnik, de valószínűleg hamarabb munkához jutnék, hiszen az emberek javarésze úgysem tudja, hogy Románia EU tag vagy nem. Ne is merjük megkérdezni, hogy ki a ’ Tengerész ’.

Akkor most valaki otthon feltesz egy nagyokos kérdést és elmerülve gondolataiban rájön, hogy valószínűleg a szomáliai (mindenki őket idézi, apropó a fél országot megszállta Etiópia. Nincs kaja de jó a háború!) menekült, aki egy csónakon úszott el Hollandiáig hamarabb munkaengedélyhez jut, mint a híres EU tag országbeli jog egyetemista. Hát elárulom jó következtetésre jutott az illető…. Ugyebár fentebb említettem, hogy mikor is lehet visszafogni a szabad mozgás szabadalmat…A válasz !!! közbiztonság és közérdek. Hát kissé túlzottnak hallszik, de jöjjenek az érvek.

Nos egyet mond a Szent Írás (értsd Római Szerződés) és mást írnak elő a Románia és Bulgária csatlakozásáról szóló okmányok. Egy jó nagy darab 4OO oldalas csodamű, amely a Személyek szabad mozgása című fejezet első cikkében azt írja elő, hogy a Római Szerződés 39-ik, illetve 49-ik cikkei (ez utóbbi ugyanis a szolgáltatások szabad mozgása) teljességükben csak ideiglenes mozgás és tartózkodás esetében alkalmazandók. A második cikkben továbbá kiköti, hogy a csatlakozás utáni két évig a román állampolgárok nemzeti munkapiacra való behatolását, a nemzeti (vagy egyéb más szerződések az állam és Románia között) előírások fogják szabályozni. Na és mekkora csodabogarat találtunk. EU fel, EU le de nektek NUKU keresni valótok a mi országunkban egy pár évig !!!! Nos ezt sokan elhiszik, hogy két évet tart. Elárulom, hogy a lengyelek és magyarországiak (na meg a csehek és a többiek) ennek a jognak a teljességét csak 2OO7 január elsejétől élvezhetik, majdnem három évre a csatlakozásuk után. Szerintem nem kérdés, hogy Románia mennyit kell még várjon.

Na, de még mindig nem indokoltam meg teljesen a burkolt közérdek és közbiztonság válaszomat erre a kényes kérdésre. Az indoklás második része a következőkből áll. Mi is történik nyugaton? Mi a mostani társadalmi realitás és mi volt ezelőtt fél évszázaddal, amikor ez az egész mese elkezdődött…. Az oldalamat furdaló kíváncsiság arra késztetett, hogy egy pillantást vessek egy pár előbbi csatlakozási szerződésbe. Ugyanis a svédek, osztrákok és finnek 1995-ben váltak az EU nagy familiiii tagjaivá. Az ember felkeresi a munkások és szolgáltatások szabad mozgásáról szóló cikkeket és láss még egyszer csodát!! A román és bulgár cikkek jó dúsan ékesítik a szerződést, az említett három állam esetében pedig egy kis sorocska szól valami teljesen másról ami minket nem érdekel. Szóval ők nyugodtan mozoghattak első perctől fogva. Nos, akkor hol itt az igazságtalanság?

Mélyebbre hatolunk a történelmi múltba…a hat alapító tagállam szerintem magától beszél, hiszen nem volt mit kikössenek az állampolgárok szabad mozgásáról. Ugyanis mely német fél a francia munkástól, vagy mely luxemburgi a holland munkástól….Kiderül, hogy igazán akkor kerül szó nemzeti törvényekről, amelyek megelőzik az EU Bibliát, amikor nyomorultabb országokról van szó. ÉS ez történt a portugálokkal és a spanyolokkal is amikor ők csatlakoztak. A szerződés nagy és vaskos és sokkal több mindent kötnek ki a szabad mozgással kapcsolatosan. És ugyebár érti mindenki miről is van itt szó. Szeretjük ha a munkások mozognak, de ne legyen tömegmozgás belőle. A franciák nem mentek tömegesen Németországba, de mindenki tudta, hogy a spanyolok már igenis nagyobb számmal keresik a jobban fizetett munkahelyeket. Húsz év elteltével semmi sem változott…. Ments meg uram a lengyel és román hullámtól!!!! És egyféle képen igazat is lehet adni nekik mert miután elkezdték a nagy gazdasági együttműködést rájöttek, hogy egy két utóhatása is lehet. Vegyük a holland példát. A ’60-as években tízezrével várták a török és marokkói munkásokat, hogy építsék újra országukat a hatalmas árvíz után. Azok az emberek ott maradnak, a társadalom részeivé válnak vagy nem (nézd meg előző cikkemet a bevándorlókról) lehet bajt okoznak vagy nem. De az ország szabályozni tudta, hogy mennyi munkásra van szüksége. Nos vegyük a spanyol és olasz példát. Ott könnyebb dolgozni román állampolgárként, hisz a munkapiac még nem volt telített és úgymond mi kellett betöltsük az előző marokkói és török szerepet. De pár év után miután ez a piac feltelt, már ezen államoknak sem lesz akkora szükségük a mi fajtáinkra.

Visszatérve Hollandiához a munkapiac már megtelt, néha már kezd kicsordulni. Nos kinek van ilyenkor szüksége több tízezer lengyelre és románra, akik semmi szabály nélkül szabadon mozoghatnak. Senkinek. És az a két év addig fog tartani, amíg ezen országok újból képesek lesznek embereket befogadni. Spanyolországban még epret szedünk és szükségük van ránk, Hollandiában már fölépítették a gátakat és nincs szükségük ránk. Tehát az újabb gond akkor adódik, amikor már nem a munkás, hanem az értelmiségi vándorol ki. Hisz a Holland esetben már nem a török vagy marokkói származású veszti el a munkáját, hanem az office-ban dolgozó holland. Ezt ugyebár senki sem akarja.

Két frontról ’ fenyegetik ’ az új keleti államok a nyugati társadalmat. Először is munkás tömegek keresnek jobb megélhetőséget ezen országokban, másodszor pedig a nagy cégek rájöttek, hogy olcsóbb egy gyárat üzemeltetni keleten, mint nyugaton. Tehát nem elég, hogy munkahelyüket elvesztik, mert a cég már nem hajlandó ott tevékenykedni, de még ezt egy új munkaerő hullám követi, amely még jobban kiszorítaná az őshónos munkásokat. Egyértelmű, hogy amikor a Római Szerződést aláírták senki sem gondolta, hogy majd akkori kommunista államok ivadékai a jövőben százezres számmal fognak majd munkát keresni az ők országaikban, hiszen szabadon mozoghatnak. Ez szabályozni és korlátozni kell és ezért léteznek a csatlakozás szerződési kivételek.

Az utolsó érintett téma az pedig a határok eltörlése. Szabadon fogunk majd utazni egész Európában pár év múlva!! – gondoltuk többen a líceum padjaiban. És lám semmi sem annyira egyszerű. Hiszen habár lehet már nincs szükség vízumra meg egyéb okmányokra és elég a személyink, mégsem enyhült annyira a helyzetünk… Két héttel ezelőtt tértem vissza Hollandiába. ÉS valami megváltozott. Amikor Augusztusban jöttem pár perc alatt átléptük a határt, amikor visszatértem Január elején egy óránál többet kellett várjunk… Mi történt? Egyszerű. A Schengen határ keletebbre tolódott és most már Magyarországot is magába foglalja. Legyen tiszta a dolog. Schengen nem egyenlő az EU-val és nem kell majd elképedni, ha többet fogunk a határnál várni, mint a csatlakozás előtt. Ameddig Románia nem lesz a Schengen országok tagja (na várj Uram csodát), addig a határ mindig is ott lesz és az igazi szabad határ nélküli mozgalom, ami pl. Franciaország és Németország között létezik, egy utópia marad még.

Egy utolsó kérdést azért feltennék, hiszen ha már ennyi egyenjogúságról beszéltünk az EU-ban. Ki fogja visszautasítani Johann van Pol holland állampolgárt, aki majd munkát keres Romániában?

2OO8 Január 24, Utrecht

 

Advertisements

2 responses to “Egy két szó a munkások szabad mozgásáról.

  1. Pár dolgot tisztázzunk le, mert valótlant állítasz: A Római Szerződés 1958. január 1. Franciaország, a Német Szövetségi Köztársaság, Olaszország, Belgium, Hollandia, Luxemburg kötötték meg. 1958-ban!!! Romániát egy szóval sem említik amire Te gondolsz az a “2+3+2” amit először a Maastrichti Szerződés tartalmaz. Törtélemileg tekintsd át a tudásodat mielőtt hülyeségeket állítasz! A 2 év “próbaidőt” sok ország alkalmazza, miért? Románok százati utasítanak kia kedvenc helyetekről Olaszország, spanyolország, miért ? Loptok! Addig ne várj többet az EU felől amíg azt látja, hogy nem váltok a többi ország hasznára! Örülj, hogy a csatlakozást nem tiltották meg!!! Ne hasollítsd Romániát Németországhoz vagy Franciaországhoz akiknek a gazdaságuk 100x erősebb! Örülj annak ami van és ami lesz!

  2. Kedves Robi, ameddig valamiben nem vagy teljesen tisztaban, addig megkerlek ne allits nagyobb hulyesegeket. Lehet egyes dolgokat tulzok, de ezt azert engedem meg mert atelem mindazt amit irok. KEzdjuk azokkal amit allitottal:
    1. A Romai Szerzodest marcius 25-en, 1957-ben irtak ala es ’58 januar elsejetol lepett ervenybe!!! Na most en nem tudom neked mi kozod van a joghoz, de illene tudni, hogy egy az alairas es mas a hatalyba lepes!!!! Szerinted a tavaly miert unnepeltuk az Europai Gazdasgi Kozosseg megalapitasanak 50-ik evfordulojat?
    2. Megkerlek meg ne oktass ki azzal, hogy kik az alapito tagorszagok, mert nagyon is jol tudom es nem tudom neked milyen a vegzettseged, de en kb epp ezt tanulom es ezzel akarok majd foglalkozni. Nem tudom mert kellett megemlitsd a 6 alapitot, mintha mas nem tudna?
    3. Az hogy 57-ben nem gondoltak a Kelet Europaiakra (ertsd eppugy Magyarorszag, Lengyel es stb) azzal epp azt akartam mondani, hogy annak idejen amikor az alapelveket irasba foglaltak, nem lathattak elore, hogy majd eljon egy ido, amikor egesz tomegek fognak megindulni nyugat fele a Keleti Tombbol. Mert? Mert akkor meg elorelathatatlan es elkepzelhetetlen volt. Ugy hiszem nagyon is jol tudom a tortenelemi menetet.
    4. AMit a cikk magyar verziojaba elfelejtettem beekelni (de az angolban megtalalhatod) hogy ezt a ket ev probaidot meglehet egeszen ot evig hosszabbitani.
    5. Nos annal nagyobb szemelyes sertest nem tudok elkepzelni, mint,hogy engem magyar valaki romannak nevezzen. Ide figyelj! Nincs kedvem sajat bloggomon nemzeti vitakba keveredni, de ameddig az en osom is ugyanugy harcolt egy zaszlo alatt, mint a tied, addig ne jojj ilyen allitasokkal. Azt, hogy en olyan helyen szulettem, amit atcsatoltak egy mas orszaghoz, arrol nem tehetek. Tudod te mit jelent magyarnak lenni? Tudod te milyen volt felnonni egy varosban ahol 12 evig a legnackobb roman polgarmester elt? TUdsz te egy francot is, hogy milyen magyarnak lenni. Es igenis az orszagunkat a te altalad olyannira tisztelt Nyugat szabdalta fel. Ezt kb ne felejtsd el es azt sem, hogy az EU gazdasagi erdekekre epult es a Keleti orszagok kozul Szlovenian kivul egyik sem volt felkeszulve. Geopolitikai es gazdasagi erdekek.
    5. Megkerlek ne altalanositsal, mert hamarabb meglopnak Pesten, vagy Amszterdamban, mint szulovarosomban. Es ne gondold, hogy a magyar gazdasag olyannira rozsas es nektek is eppolyan kuss jar ebben az ugyben, mint az ittenieknek. Ha nem valnanak az itteni munkasok a tobbi orszag hasznara, akkor nem fogadtak volna be 2 es fel millio embert. Ne feledd. Azok akik lopnak es leszarjak az orszag hirnevet nem epp ket millioan vannak, hanem par ezren.
    6. Ha nem vetted eszre a cikk arra oszpontosit, hogy amikor gyengebb gazdasgu orszag csatlakozik az EU-hoz, akkor a mozgast korlatozzak (eppugy Magyarorszagiak is majdnem 3 evet vartak amig eltoroltek a munkaengedely szuksegesseget), amikor pedig fejlett orszagok, mint a Skandinavok, akkor nincs szukseg ilyen korlatozasra, mert nem tomegesen fogjak elhagyni az orszagot.
    7. EN nem hasonlitottam a Nyugat (francia) es a Kelet (roman) gazdasagi potencialjat. Ha te ennyire ertetted meg a cikket, sajnalom.
    7. Akkor kuldjel sertegeto kommenteket amikor vannak megalapozott erveid. AMig nem erted mirol szol a cikk es nem vagy teljesen tisztaban az EU hatterevel, addig tartsd meg magadnak a kommenteket. NE feledd tesoka, hogy egy nemzetbol szakadtunk ki es a nyugati szemebe te is eppoly kelet-europai vagy mint en, es neki tokkmin1, hogy te epp bulgarul, magyarul vagy romanul beszelsz, vagy, hogy netan Szofia a Hungaria (mert ugy latom neha jobban szeretitek ezt a nevet hasznalni, mint Magyarorszag) fovarosa. Tot ziens.

Leave a Reply

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out / Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out / Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out / Change )

Google+ photo

You are commenting using your Google+ account. Log Out / Change )

Connecting to %s