I started watching people again….

It’s one of the best things you can do on a chilly Sunday afternoon, while waiting for the bus in a dusty bus-station. I almost forgot how well it feels to stop and look around for a second and just forget about everyday life. Probably everyday worries, because everyday life is what surrounds us, but we just have a natural tendency to avoid what’s happening next to us…Two images caught my attention and both of them put a smile on my face…

Switching buses, I came across this older man with a small child sitting on his shoulders. I think it was his granddad, or probably an older father…Something struck me seeing these two. The older man had some loose pants on, some enormous glasses, scruffy gray hair and a beard to top it. The blond child was sitting happily on his shoulders and grabbing his hair. But it wasn’t the beard, nor the blond child…it was something else… They had the same smile on their faces. No words, no laughter, not even a sound…but the same childish smile on both of their faces….

As I came to the second bus station, two small girls were running around… most probably two sisters still in kindergarten with amazingly beautiful curly blond hair. Be careful girls…stop fooling around. – said a rugged and almost drunken voice. I looked at this older man, probably in his early sixties…small in stature with some shabby jeans on and a face that told me that he used some alcohol in his life. I felt a small outrage in me, seeing this man taking care of these two little girls. Are you hungry kids? – the old man asked the two girls. Both of them nodded their small heads. Com’on. Pappy’s gonna buy you some fries. The two kids started jumping around. He picked both of them up. So, ain’t you gonna give pappy a little kiss? –the old man asked them with a smile on his face. The two little girls kissed the cheeks of their gran’pappy. All three of them smiled. It was the same smile that I saw some moments before. The same childish smile on a chilly Sunday afternoon in two dusty bus-stations…

31^st of May, 2009, Sunday – Kolozsvár/Cluj-Napoca

Kolozsvári román nyelvlecke nem kolozsváriaknak (4) – Ámintyirj gyintró troskolétă

Troskolétă? Na ámú lá csé mám gândit jó, când ám foloszit cuvântú esztá…Păj já sză vă zic jó. Troskolétá jé un nyizslok gyé tránszport. Nuj nics áutóbuz, nyics Romică (ágyică kámianyélé márká ROMAN)… Gyín păkáté nu máj vézj troskolétyé în zuá gyé ázj, dár cândva când jérám koptyil frumosz cu pletyé cu áşe csévá szé csirkulá între szátú bunicsilor şi Târnăvenj. Feri jérá soférú… Si damnyé férj dacă trebujá sză té ducsj lá târg cu troskolétá. Tyé szkuláj lá pátru diminyácá. Lá pátru zsumátyé îl ástyéptáj pé Feri sză vină. Si áşe máj trécsjá gyín timp…Trécsjá o oră. Aményii jéráu dézsá nyérvosj şi mă trimétjáu pé minyé szăl szkol pé Feri…

Mă ducsjám jó szub zsámú lú Feri şi sztrâgám…

-         Măăă Feri măă! Apăj szkalătyé mă Feri mă, că aményi szé duk lá târg!

-         Jajjj…Mă koptyilé mă. Lászămă sză dorm.

Si máj trécsjá gyín timp. Máj sztrigám odată.

-         Apăj măj Feri măj, szkalătyé odată mă, bátyătjár szarélé!

-         Binyé mă..Binyé… Dútyé si zâlé că vin în csincs minutyé…

Şi áşe kám pé lá csincs zsumátyé vénjá Feri cu troskolétá. Apăj damnyé férj gyé kurszá ásztá. Feri jérá gyézsá în întârzieré, gyécsj kokszá troskolétá ájá, nu glumă. Numáj că végyjáj cum szár băbucélé pé skáunyélé gyín lémn. Apăj sză nu máj vorbésty gyé práf si mizérijé. Jérá máj binyé cu usá gyészkisză, că măcár nu tyé szufokáj gyési îc inghécá kúrú…

şi áşe ázsundzsám lá târnăvenj kám pé lá septyé…Nyé ducsjám lá târg, jó sztrigám „Hájdác lá porodics, pjáré şi fuszájkă”, vingyám gyín márfă şi după-masa lá csincs nyé întorcsám.

…. Nyirosz gyé pork…Já ghicicj ungyé. Păj în troskolétă. Că ámú omú szé întorcsá gyé lá piácă. Bábélé máj luáú câtyé o găină, dár Feri Bătrânú ó luát un şoldán gyé csinzăcsj gyé kilé. Apăj damnyé jártăné dápăj kjár un pork în troskolétă. Apăj gujcá szarákú şoldán cât putyá. Şi áşe ám încsăput să vorbészk cu bágyjá Filon…

-         Apăj bágyjá Filané. Máj áj csévá în tyémnică?

-         Ajajaj koptyilé (bágyjá Filon jé máré goszpodár). Máj ám vró două vedré gyé zsinársz şi csinzăcs gyé vedré gyé zsin.

-         Na átuncsá sztáj binyé bágyjá Filané. Si vó fătát váká?

-         Je măj koptyilé. Ám gyézsá o zsicikă gyé trí lunyj.

…Si intré tyimp troskolétá mérzsá, soldánú gujcăjá si práfú intrá ungyé putyjá.

Kolozsvári román nyelvlecke nem kolozsváriaknak (3) – Ofu’ lu’ nyá Costică

Na mám întorsz…Ázj nyácá ká gyé obicséj mă duc cu tréjsunulé. Gyézsá szé szimcjá ájérú káld gyé váră kánikuláră.  Gyészigur nú numáj în stácijá gyé áutóbuz, dár máj álész în áutóbuz. Şi áşe vin lângă minyé doj bérbácj, áşe gyé o vârstă máj înaintată (zic jéj, jó zic că o şi ávut kám csinscsinj gyé ánj). Nászú méú nu dă greş şi szimtyé că acséstj domnj részpéktábilj or szé szpálă inkă în ligján or nó văzut apă gyé mult (Száu patyé szé szpală duminyéká, inaintyé sză szé ducă lá biszérékă )

-                     Na szervusz Petrică….- zicsé ăl cu kélijé máj máré

-                     Szervusz Costică. Apăi csé mai fácsj Costică?

-                     Jaj mă. Apăj uitătyé lá ăstyá gyé lá Éléktriká (o şi firmá ájá máré káré nyé dă lunyină). Ó szăpat trotuarú gyin fácá kászéj. Apăj dăó inkoló gyé trábă mă Petrică mă, că gyé o szăptămână sztáu fără lunyină (dár robinetú şi ápá totuşj meré, dár szé páré că nyá Costică nó foloszésté préá mult).

-                     Da măj Costică. Tată cárá ásztá meré gyé ráhát mă. Şi tyitikú ălá gyé Bokk nu fácsé nyinyiká lá Guvérn…Apăj csé sză máj ástyépcj gyé lá ăstyá gyé lá Éléktriká.

-                     Áj dréptátyé mă… Că pe vrémurj jérá áltfél. Şi cu Cséáusészkú, dár stiáj că áj un loc gyé muncă, un szálár (cu káré cumpăráj o félijé gyé tyită şi un zsumát gyé szálám pé lună, ádáog jó). În zuá gyé astăzj nu nyé máj dă nyimiká  sztátú.

-                     Da măhh….(Szuszpină gyin gréú nyá Petrică). Apăj noj csé sză máj fácsém? (márjá intrébáré) Új şi cu tinyéri ăstyá. Nu styiú mă, dá Dumnyézó styié csó sză fié gyin cárá ásztá cu ásztfél gyé tinyéri (E, patyé ca nyá Costică nu végyé că-s în szpátyélé luj. O şi bárbá mjá gyé vină şi patyé crédé că-s préot? Numáj că nu preá vézj popă în ádidási).

Între tyimp vinyé kontrolorú. Cséré abonámentyélé. O cigănkucă szé ducsé în spátyé şi komposztyáză în ultimú momént. Că lá noj áşe szé  fácsé…kontrolorú szé ujtă lá ábonáméntú méu. Szé védé că nuj plácsé sză vadă că álcii (adică jó şi încă kâcjvá nyí gyé sztudéncj) călătorészk pé grátisz, dár na, ámú jó csé szăj fák.

Na şi áşe ázsung kumvá şi jó în cséntrú cu gândú lá éxáményé şi patyé o szăj szkriú lu’ Mós Krăcsun szăj áducă lú nyá Costică un săpun şi o kádă şi patyé o mintyé máj bună, că szé páré că mintyá luj jé gyin vrémjá lú Csáskă.

McChicken, avagy a „csürke bécsi”….

Hétfő hajnali öt körül jár az idő. Szombaton járt le a kicsengetésünk, tegnap d.u. 3-kor elkezdtük a bankettet és a „magyar autonóm gárda” (egy jó páran, akik most negyed évre igazán összeszoktunk) hajnali ötkor vánszorog hazafele az After Eightből. Lábaink már tyúkszemesek, vízhólyagosak, a lányok kezűkben cipelik a magas sarkúikat. A zakók csak lógnak rajtunk, mintha vasvillával hányták volna ránk, a nyakkendők valahol a zsebünkben hevernek és szánkban még mindig érződik a fahéjos Szambuka. Lassan lődörgünk a hajnali utcákon… Nemsokára föl kéne ébredjen a város. A Malom-árok bűzlik, pont mint a mi ingeink, de hát kit érdekel ebben a hajnali órában. Fő, hogy rég nem buliztunk ennyire jól, megtáncoltattuk a tanárokat, egyik szambuka a másik után égett szájüregünkben és most mindenki hulla fáradtan kíván valami kaját.

A McDonald’s elé vánszorgunk. Ez órában igazán nincs semmi más nyitva. Egy eléggé unott alak mossa a kinti teraszt. Leülhetünk? – kérdezzük, hisz észrevettük, hogy épp az estéli munkáját tesszük tönkre. Persze. Nem igazán érdekli a tagot. Még egyszer lemossa a slaggal és problem solved.

Gergő áll a kisablakhoz (hisz ilyen órában csak a kisablakon árulnak). Fölsorakozunk a háta mögött.

- Na… Ki mit kér!? –kiálltja hátra Gergő.

Megnézzük a borsos árú menüt. Hmm… Egye fene. Kell minden, hisz éhesek vagyunk.

- Egy BigMac menü – mondjuk vagy hárman.

- Jó, szóval egy, kettő. Három Bic Mac menüt legyen szives – számolja Gergő

- Nekem legyen több saláta. – mondják a lányok.

- Na és te Csabi? – kérdi Gergő…

- Te Gergő nekem egy Csürke Bécsit kérlek szépen.

- Miiit? – majd seggre esünk. Bevallom még nem hallottam egy amerikai kaja efféle megnevezését.

- Egy McChickent, mi mást…

Kolozsvár, valamikor irtó korán, május 11-én, 2009

You can find stupid people anywhere and everywhere…

…So here is this small story of mine. About a year ago I visited London with one of my good buddies, Sorin. It was just one of those random trips. We finished working for the day, he found an extremely cheap flight and the next thing you know we are on a plain from Eindhoven to Stansted London…

Just in the middle of our second day we decided to visit the British Museum. It is just one of those places where you can see King Ramses, the Mayan Jade Mask, the bog pit “mummies” from Northern Europe, and anything and everything you generally see on Discovery Channel. So I’m going through one of these exhibitions and it’s about the bog pit mummies from Northern Europe. In front of me lies this ancient, 5 or 6 thousand year old mummy. The facial features are still visible, so is the red beard and eyebrows. Supposedly he was strangled, probably for ritual reasons. So basically the poor guy was sacrificed or even murdered, thrown into the bogs and his body preserved. Next to me a gentleman in his late fifties, early sixties, is analyzing this mummy.

-               Excuse me young man – he asked me in the most polite way possible (Daah, he’s British).

-               Yes sir?

-               Do you know if this man was shot?

-               Amm, I bag your pardon? Shot, like with a gun?! (I really hope I misunderstood the question).

-               Yes, yes. Shot with a gun… – he continues quite confident.

-               Ohhh, no way sir. This poor man died millennia before Christ, and gunpowder cam into existence only in the middle ages.

-               Ohh, is that so… (I’m starting to think that this guy is joking with me). So please explain me, how come they didn’t use guns back then?

Now honestly, where should I even start? So I started explaining the guy how warfare evolved over the centuries, and how probably ancient cavemen would’ve started out with a rock, and then a spear and so on until modern guns. The old man was amazed.

-               How come you know so much… – he asked me in a curios tone.

-               Well sir, you know. School, television plus I’m a student. But what exactly do you do for a living, sir?

-               Well I’m a retired army officer. (WHAATT?? So either he skipped the lessons in military school, he’s joking with me or he just lost his mind )

-               Right……and I slowly walked away.

-               But thanks for the information anyway.

-               Nooooo problem.

Kolozsvári román nyelvlecke nem kolozsváriaknak (2) – Grájú târnăvján – kum szé număszk zárzáváturilé gyin zoná Târnávéj nyikucé.

Na jarăşi mám întors un tyikuc, numáj kă nám ápukát sză mă duc la ţáră. Da áşe ó fó norokú, că frátyélé méu ăl máré, Ionci, szá dusz lá bunămjá si a întâlnitó pé leltá Kornéliá, nyévásztá lú bágyjá Ilárjé. Áuzitám kă gyin pakáté ó murit leltá Szávászticá…

- (Frátyémjó): Damnyázsută lelé Kornélié. Na apăj csé máj fácsj?

- (Leltá Kornéliá): Jajjj mă Ionci mă. Ápăj nu tyó văzut uătyi méj gyé ánj gyé zilé. Păi jésty binyé lelkem?

- (Frátyémjó): Jee lelé Kornélié. Ámú ám vényit si jó lá bunicsj szăj duc la Kluzs că tyermină ăl máj nyik fácultátjá. Dumnyátá gyé ungyé ví?

- (Leltá Kornéliá): Jajj, ápaj kum á krészkut si alá nyikú… Uj mă lelkem, ám foszt si jó un tyik pe hotár, că ávém o dărábă gyé pământ ákoléá în Pétrivég (Áse szé numestyé lá noj o pártyé gyin hotár). Si ápăj szăptămâna trecută o pusz bágyjá Ilárjé csévá picsocsj, jară jó un tyikuc gyé fuszájkă…

- (Frátyémjó): Si ku zárzáváturile cum sztáj lelé?

- (Leltá Kornéliá): Binyé koptyilé. Gyésztul gyé binyé. O vinyit doi purdani gyé lá Gyuri şi apăj ó szăpát jéj grégyiná. Ápaj puszám un tyik gyé porodicsj, vinyété, fuszájkă şi csévá poprică în széră..

- (Frátyémjó): Ó, păj sztácj binyé lelé? Si apăi áţj máj pusz csévá pé hotár anú ăsztá?

- (Leltá Kornéliá): Păi drágú léli…Ujj că şi noj szântyém bătrâni şi cu beteşugurile esztjá gréú merém lá hotár. Dá ávém un tyik gyé kukuruz, o feldéră gyé ovăsz péntrú kál şi o ţâră gyé grâu pentru tyită….Já kopilé, szăcj gyá leltá Kornélié o plăcsintă cu íz…

-  (Frátyémjó): Jaj, mulţám fájn lelé, dá mă grăgyészk şi jó. Tră sză máj ázsung înapoj lá Kluzs.

- (Leltá Kornéliá): Na binyé lelkem. Sză ficj teférj.

-  (Frátyémjó): Damnyázsută lelé….

Ámú sză végyém csé inszámnă kuvintyélé esztjá.

-         hotár – câmp – határ

-         o dărábă – o bucată – egy darab

-         picsocsj – cartofi – krumplik, pityókák

-         fuszájkă – fasole – fuszulyka (paszuly)

-         grégyină – grădină – kert

-         porodicsj – roşii – paradicsomok

-         poprică – ardei – paprika

-         beteşuguri – maladii – betegségek

-         kukuruz – porumb – kukorica

-         o feldéră – o bucată – egy darab (föld)

-         o ţâră (un tyikuc) – un pic – egy kis

-         tyită – pâine – kenyér

-         íz – gem – íz

Kolozsvári román nyelvlecke nem kolozsváriaknak (1)

Remélem a „Székely nyelvlecke magyaroknak” szerkeztője nem fogja rossz néven venni ezt a kezdeményezést. Ha már az RMDSZ is a székely autonómiát fitogtatja évek óta és most már más magyarok is tudnak székelyül beszélni, mi lenne, ha megtanítanánk a nem kolozsvári magyarokat a kolozsvári románra. Egyszerű lesz. Három hónapja Bácsba költöztem, tehát a 31-esen minden reggel öröm hallani a telefon beszélgetéseket. Azonkívül néha-napján még nagyanyámékhoz is ellátogatok.  Ezért megpróbálok minél több efféle beszédet hitelesen előadni (előre elnézést a kolozsvári románul nem tudoktól).

Na áşe. Sză încsepém lékţiá nasztră gyé română gyin zoná Kluzsuluj. Ká gyé obicséj, şi în nyácá ácsestá a trăbuit sză vin în cséntru cu tréjşunúle. În timp csé încsérkám sză mă hodinészk şi jó un tyikuc, că áşe fácsé omú árgyélján, tipú gyé lângă minyé ó încséput să vorbjaszcă lá téléfon…

- Álóóóó!!…Apăi álóóó măăăăă!!! Na szervusz Gyorgyé…..(Szé páré kă prietyinú nosztrú a dát gyé áşe numitú Gyorgyé)…..Csé fák? Ágyikă jó? …Păj je pé ácsi nyí prin áutobuz şi jó. Merém cu frátémjó în csentrú szăj kumpărăm nyisté ádidásj. (Csél máj probábil csévá gyé lá ruşj) Jeee…Csé? Nu mă kă înkăj nyikuc frátémjó… Já pé akoléá. Kréd kă un trişnouă jár şi bun….Dá…Apăj je zimj tú Gyorgyé, ciáj pusz termopányélé eljá? (Párémiszé kă Gyorgyé ó şi lukrát în Szpániá)…Dá..óóó, na binyé mă Gyorgyé mă…păi ciám zisz jó că puj nyişté térmopányé şi un tyik gyé szkârc pé păretyé şi apăj noj ávjá tu problémé cu căldurá járná ásztá….şi apăi punécj mă şi o cséntrală ká lumjá şi tyáj szkosz. Dá….csé? Szăcj szkáda fákturá? Păi je mă…Bisztoş mă kă noj plătyi tu átâtá ká până ákumá. Ápropó..máj áj gregyiná ájá gyé zárzáváturj?….Dá?….na binyé. Apăj csévá picsocsj puj ánú esztá? ….Na binyé. Lász kă nyé întâlnim noj un tyikuc áse lá jarbă vergyé….Apăj binyé mă Istenemulé mă….păj kum mă kunosty mă? Păj je zajá mă. Mám lăsat gyé beutură. (Kám gréu gyé krézut, om árgyélján fără béutură). Lász kă jérá o vremé când mă îmbătám, dá amú mjó dát nyévásztá csévá fiolă gyin ájá, şi nám béut gyé un án întreg. Jeee….păj ámú csévá szuk mă, dá kám atâta…. Na binyé mă Gyorgyé mă. Ámú té lász că nu máj ám nics jó minutyé. Jeee…Kum sză nu…Mâinyé pé gyálú gyin szpátélé kászéj….Na szervusz şi pupó şi pé nyévásztătá…

Şi ámú, áşe szé întâmplă în fijékáré diminyácă…Mâinyé patyé moj ducsé lá bunicsj, că termin şi jó fákultátjá şi oj vorbi un tyik cu leltá Szávászticá şi bágyjá Ilárjé, kă gyé mult nu jám máj văszt. Ámú tră sză mă duc şi jó lá kulkáré.

Ma fájt kolozsvárinak lenni…

Egy öreg kolozsvári arcát figyelem, amint két markológép tépi a Mátyás téri zöldövezetet. Két kezével fogja a fejét és talán férfiassága nem engedi, hogy két könny lepje el már megöregedett szemeit. Régi fák állnak földarabolva a préselt lemezek mögött. Figyelem az idős férfi ráncos arcát… Egy öreg fa… Pont, mint a halomban heverő lemészárolt zöldövezet. Eltűnőben egy régi világ, egy kolozsvári ember. Ki tudja még, hogy egykoron hóstáti házak álltak a kommunista blokkfergeteg alatt, emlékszik-e még valaki a Dónát úti orgonákra, hallott-e valaki a Pata utca régi homlokzatairól, emlékszünk-e még a Deák Ferenc törpe fáira? Hol nyugszik Dsida és Apáczai, merre ropták valamikor  a székiek a táncot? Valaki  emlékszik-e még arra, hogy 12 éven keresztül a Mátyás téri virágágyásokra vágytunk, miközben Funár gödrei hasították szét a teret?… Öreg kolozsvári fák estek ma egymás után, bokrokon ment keresztül a hernyótalp és markológépek barázdálták az egykori virágágyásokat…. Lesz majd szétmálló betonlap, egy év alatt rothadó fapad és skater gyerek egy modern, valószínűleg nem működő szökőkút mellett. Mért ne romboljuk szét azt ami régi? Kigyúrt kopasz maffiózok teraszokon ülve, miközben néha-néha egy-egy vízsáv pottyan a modern villanyoszlop által megvilágított beton masszára….Vannak-e még kolozsváriak? Vagy netán egy hatalmas pór és néptengerré vált az egykori kincses város, ahol a tíz év múlva szét eső mallban szórjuk pénzünket és mindenki kolozsvárinak valja magát, habár gőzük sincs erről a városról.

Kolozsvár, május 7