Archive for November 19th, 2008

h1

Ţigan, Cigány, Gitan, Gitanos, Gipsy, Zigeuner, Chingene, Ciganos, Mustalaiset, Tzigani, Zigenare, Циганин, Cikánka, Τσιγγάνος, Zingaro, Sigøyner, Циганка, Ciganka

November 19, 2008

În majoritatea limbilor europene aşa sună unul şi acelaşi cuvânt. Ţigan…pentru mulţi acesta este un termen peiorativ, iar alţii consideră că, această definiţie este corectă şi nu cea de rrom.

Este bine ştiut că ne aflăm în faţa unei teme tabu, pe care mulţi o ignoră. O temă pe care se pare că nimeni nu este dispus s-o prezinte într-o lumină obiectivă. Să admitem că nici în mass-media nu ni se prezintă imaginea cea mai bună. Este de înţeles că această temă nu poate fi dezbătută în câteva rânduri, în câteva zile şi nici în câţiva ani. Dar este o zonă care ne priveşte pe toţi, căci trăim în aceeaşi ţară şi undeva trebuie să începem conversaţia.

Chiar şi pentru mine este dificil să tratez această temă în mod obiectiv din timp ce o mulţime de experienţe personale ar putea provoca o viziune subiectivă. Cel mai probabil, din ambele tabere mulţi vor fi indignaţi, dar haideţi să fie acest post un fel de dialog.

Sunt suficiente argumente pro şi contra. Da, pentru-că fură…Păi de când am venit în Europa toată lumea ne-a persecutat…Da, dar nu le place să lucreze…Mai întâi dă-mi un loc de muncă…Am auzit deja milioane de opinii în viaţa mea şi da, chiar mă interesează soarta acestor oameni pentru-că nu sunt un politician aerian, ci un om care îşi trăieşte viaţa de zi cu zi, care a mai văzut ţigan în viaţa lui, care a ascultat muzică ţigănească, care a mâncat la aceeaşi masă cu un ţigan, a chefuit cu ţigani şi i-a dansat dansurile.

Mă interesează această temă, că fiecare dintre noi e preocupat de problema emoşilor, criza financiară, Boccc sau Băse, asimilarea maghiarilor sau imaginea românilor din Vest. Dar încă nu văd nicio conversaţie liberă pe această temă. Şi eu sunt convins, că nu numai eu, dar şi alţi cetăţeni europeni ar trebui să-şi deschidă ochii. Să punem deoparte neînţelegerile istorice, experienţele personale. Să uităm măcar pentru un minut istoria, tradiţiile, faptele bune sau rele şi chiar numele. Văd dau o speţă simplă care atinge toate sferele societăţii: economie, educaţie, sănătate, drept etc.

Deci dragi miniştrii, şefi de guverne şi cetăţeni simplii, speţa este următoarea:

În statul X trăiesc mai multe sute de mii de oameni aparţinând etniei Y. Majoritatea grupului etnic Y aparţin celui mai inferior rang din societate de mai mulţi ani. Cei mai mulţi sunt şomeri, analfabeţi şi trăiesc în condiţii ca şi în Evul Mediu.

Problematica identităţii grupului Y este una complexă. Mulţi se declară ca făcând parte din grupul majoritar, alţii nu-şi asumă identitatea fiind stigmatizaţi de majoritate iar unii dintre ei îşi asumă identitatea. În cele mai multe cazuri n-au limbă comună, aceasta neexistând în formă scrisă. O sumedenie de dialecte sau limba majoritarilor constituie limba lor maternă.

Majoritatea societăţii le-ar alunga iar infracţiunile minore sunt în număr mai mare în cadrul acestui grup. Şi copiii etniei Y sunt cetăţenii statului X şi sunt supuşi aceloraşi legi.

Întrebare: Cum se poate ameliora situaţia grupului etnic Y, ca şi ei să facă parte integrantă din societate?

(Nu-s interesat de discuţii filozofice. Vreau răspunsuri concrete. Şi să nu fie răspunsuri de gen, trimiterea copiilor în internate speciale, că au mai încercat norvegienii fără succes şi nu ne aflăm în Evul Mediu).

h1

Cigány, Ţigan, Gitan, Gitanos, Gipsy, Zigeuner, Chingene, Ciganos, Mustalaiset, Tzigani, Zigenare, Циганин, Cikánka, Τσιγγάνος, Zingaro, Sigøyner, Циганка, Ciganka

November 19, 2008

Európa legtöbb és legfőbb nyelvein így hallszik egy és ugyanazon szó. Cigány…sokak számára pejoratív értékű mások szerint pedig ez a helyes meghatározás és nem roma.

Ez eleven egy tabu téma, amibe sajnos senki sem mer igazán belevágni. Belevágni úgy, hogy a lehető legobjektívebben kezeljék. A médiában, valljuk be, nem a legjobb imidzs tárul elénk. Eleven egy olyan téma, amit nem lehet pár sorban, pár nap alatt, még évek alatt sem letárgyalni. De egy olyan téma amelyik közösen érint mindannyiunkat, hisz egy országban élünk és valahol el kell kezdeni a beszélgetést.

Nekem is nehéz objektíven kezelni ezt a témát, hisz személyes eseteim nagyon is szubjektív véleményt támasztanának alá. Valószínűleg sokan felháborodnak mindkét oldalról, de legyen ez a poszt egy afféle beszélgetés, tárgyalás a két fél között.

Pro és kontra vélemény elég van. Igen mert lopnak….Igen, de amióta Európába tettük lábunkat mindenki csak üldözött minket…Igen de nem szeretnek dolgozni…Adj először valami munkahelyet….Tehát millió egy véleményt hallottam már életemben és igenis érdekel a téma. Mert nem egy elszállt politikus vagyok, hanem olyan ember aki igenis a mindennapi életet éli és, aki igenis látott már életében cigányt, hallgatott cigány zenét, evett cigánnyal egy asztalnál, bulizott cigánnyal és táncolta táncaikat. Érdekel ez a téma, mert mindenki el van foglalva a szegény emós gyerekekkel, a gazdasági krízissel, Bokkal (Boc) vagy Böszészkúval (Băsescu), a magyarok sorvadásával vagy a románok külföldi imidzsével. De még nem látok senkit sem, aki nyilvánosan beszélni mer erről a témáról. ÉS úgy hiszem, hogy most már nemcsak mi, hanem más európai polgárok is fel kéne emeljék kissé szemhéjaikat. Tehát tegyünk félre minden történelmi, személyes és egyéb más sérelmeket. Felejtsünk el egy percre történelmet, szokásokat, jó vagy rossz tetteket és magát a nevet is. Tessék kérem szépen egy egyszerű társadalmi példa, ami minden szférát érint: gazdaság, egészségügy, oktatás, jog stb.

Itt a példa kedves kormányfők, miniszterek és egyszerű polgárok.

X országban él több százezer ember, az Y kisebbségből. Az Y kisebbség nagy része a társadalmi ranglétra legalján van már hosszú évek óta. Javarészük munkanélküli, írástudatlan és középkori körülmények között él.

Y kisebbség identitás kérdése rendkívül bonyolult, hisz egyesek másnak vallják magukat, mások szégyenlik fölvállalni identitásukat a társadalmi megbélyegzés miatt, úgyszintén mások pedig nyilvánosan elismerik, hogy az Y kisebbség tagjai. Közös nyelvük is sajnos sok esetben nem létezik, hisz nincs írott formába foglalva. Nyelvjárások sokasága vagy a többség nyelve az anyanyelvűk.

A társadalom javarésze legjobban kitoloncolná őket, az apróbb fokú bűnözés pedig magasabb arányban található az Y kisebbség soraiban. Y kisebbség gyermekei is egyazon X ország állampolgárai, ugyanazon törvényeknek vannak alávetve.

Kérdés: Hogyan lehet az Y kisebbség helyzetén javítani úgy, hogy a társadalom szerves részét képezzék?

(Nem érdekelnek a filozofikus dumák, meg hasonlók. Konkrét válaszokat akarok. És ne amolyan válasz legyen, hogy elvenni a kicsiket a szülőktől és intézményekbe dobni, mert a Norvégok már kipróbálták és nem sikeres. És nem a középkorban élünk.)